Burkolás

Áraink:

Meleg-burkolat

A legtöbb épületben függetlenül annak funkciójától rendszerint mindkét főbb burkolattípussal - hideg és meleg-burkolat - egyaránt találkozhatunk. Sok esetben a helyiség esztétikai és funkcionális követelményei szükségessé teszik hézagmentes, esetleg tapintásra meleg érzetet nyújtó burkolatok készítését. Ezeket a burkolatokat meleg-burkolatoknak nevezzük.

A leggyakrabban használt meleg-burkolatok a PVC, a gumi, a linóleum, a padlószőnyeg, a parafa, és a különböző típusú parketták. Az általunk meghatározott rétegrendek, technológiák a jelenleg használható legkorszerűbb megoldásokat tartalmazzák.

Mielőtt a burkolatok fektetéséhez kezdenénk minden esetben vizsgáljuk meg azt a felületet, ahová a burkolatot rögzíteni szeretnénk. Szinte közhelyként emlegetjük: "mindennek az alapja a fontos" vagy "csak biztos alapra lehet építkezni". Természetesen így van ez a burkolatok ragasztásánál is. Jó minőségű burkolat készítéséhez alapkövetelmény a megfelelő minőségű, hordképes aljzat. Amennyiben a ragasztásra előkészített felület nem sík, nincs vízszintben, a csatlakozó helyiségek szintjéhez viszonyítva eltérés mutatkozik, a rákerülő burkolat esztétikai megjelenése sem lesz tökéletes. Ezért mielőtt elkezdenénk a különböző típusú burkolatok ragasztását, minden esetben ellenőrizni kell az aljzat síklapúságát, az ettől való eltérést, és ha szükséges a hibákat korrigálni kell. Ezt legkönnyebben különböző típusú aljzatkiegyenlítő anyagokkal tehetjük meg. Legyen szó parketta, PVC, vagy szőnyegpadló fektetésről, szinte minden esetben használnunk kell valamilyen kiegyenlítőt. A padlók kiegyenlítésére talán az egyik legelterjedtebb módszer az önterülő anyagok használata, melyeket akár házilagosan is rendkívül egyszerűen lehet alkalmazni. A viszonylag egyszerű technológia és a gyors munkavégzés lehetősége nagyon népszerűvé tette ezeket az anyagokat. A kiegyenlítés megkezdése előtt a felületet csiszolni, portalanítani majd alapozni kell. Erre a célra nedvszívó felületeken, pl: beton vagy diszperziós alapozót használhatjuk. A nem nedvszívó felületekre, pl.: meglévő régi kerámiaburkolat, vagy gipsz- és gyanta alapú alapozóval kell kötőhidat képezni.

Mit tegyünk, ha a teljes burkolati rétegrend kialakítására kevés az időnk és esetleg néhány óra múlva már járnunk kell a kiegyenlített felületen?

Ebben az esetben használjunk úgynevezett gyors kötő aljzatkiegyenlítő habarcsot. Ilyen pl. az önterülő kiegyenlítőhabarcs, mely a felhordást követően 3-4 óra múlva járható, csiszolható. Meleg-burkolatot 24 óra elteltével lehet rá fektetni. Használható fűtött padlószerkezeteken is és mindenhol, ahol a burkolatnak székgörgő terhelését el kell viselnie Rétegenként 0.5-10 mm-es vastagságban lehet felhordani. A felülete rendkívül kemény, igen nagy nyomószilárdsággal rendelkezik.. A sima, sík felületre már könnyen el lehet helyezni a megfelelő burkolatot. A felület átcsiszolását és portalanítását követően meg kell választani a megfelelő burkolatragasztót.

Milyen típusú ragasztókat használjunk és milyen szempontok alapján válasszuk ki őket?

Mindenekelőtt a burkolat pontos funkciójával, anyagával, típusával, a beépítés helyével kell tisztába lennünk. Vegyük figyelembe az igénybevétel nagyságát és határozzuk meg azt, hogy az elkészült burkolatot mikor akarjuk használatba venni. Ezen információk birtokában pontosan ki tudjuk választani azt a ragasztót, amely a műszaki paraméterei alapján biztosítani tudja az optimális megoldást. A kiválasztásnál vegyük figyelembe a ragasztó kiszellőzési idejét, a bedolgozhatósági időt, a tapadószilárdságát, az anyagszükségletét, a viszkozitását, a terhelhetőségét, és az anyag összetételét is.

A ragasztók hordozóanyaga szerint beszélhetünk:

* Diszperziós (vizes bázisú)

* Oldószer tartalmú (általában kontakt ragasztók), és

* reaktívgyanta alapú ragasztókról.

A különböző típusú burkolatokhoz célszerűen különböző típusú ragasztók szükségesek. Vizsgáljuk meg, milyen burkolatokkal dolgozunk.

Textil padlóburkolatok vagy padlószőnyegek

A ragasztó mennyiségét mindig a fektetendő burkolat hátoldalának kialakítása határozza meg. Az ettől függő anyagszükséglet 300 g/m2-től 500 g/m2-ig terjedhet. Általánosan elmondható, hogy minél strukturáltabb a szőnyegpadló hátoldala, annál több ragasztóra van szükség a megfelelő tapadás kialakulásához. Egy hab-hátoldalas szőnyegnél akár 300 g/m2 alatti mennyiség is elég lehet, míg egy textil hátoldalú szőnyeg biztonságos ragasztásához min. 400 g/m2 ragasztóra van szükség.

A modul szőnyegeket, melyek mérete 50x50 cm, úgynevezett fixáló ragasztóval rögzítik, mellyel többszörösen bontható kapcsolatot lehet kialakítani. A fixálót vagy sima kenőlemezzel vagy teddyber hengerrel hordhatjuk fel. A burkolat fektetése előtt az aljzaton lévő ragasztófilmnek minden esetben száraznak kell lennie, ugyanis csak ebben az esetben tapad rá a burkolat úgy, hogy utána fel is lehessen szedni.

PVC padlóburkolatok

A PVC burkolatok mesterséges anyagok felhasználásával készült termékek. Ipari és lakossági felhasználásra egyaránt alkalmasak, rétegfelépítésük szempontjából lehetnek homogén (egyrétegű), ill. heterogén (többrétegű) kialakításúak, szállítási formájuk szerint megkülönböztetünk lap- (tekercses) és modul burkolatokat. A PVC burkolatok fektetésénél ügyeljünk a ragasztómennyiség és a ragasztótípus szakszerű kiválasztására. A modul PVC-burkolatok fektetéséhez alkalmazhatunk hosszú bedolgozhatósági idővel rendelkező terméket Ennél a ragasztónál a kiszellőzési idő után kilencven perc áll rendelkezésre a burkolat fektetéséhez.

Linóleum burkolatok

Természetes alapanyagúak és elsősorban a biológiai szemléletű építkezésben terjedtek el. Sokan összetévesztik a PVC-el. Számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik, pl. a baktériumok nem telepszenek meg rajta, tűz hatására nem keletkezik klórgáz, jól mintázható, nem tartalmaz lágyítókat, egészségre nem ártalmas. A leggyakrabban tekercses formában használják, de lap formátumban is kapható, lépéshangot csillapító parafa alátéttel együtt. Felülete higiénikus, könnyen tisztán tartható. A linóleum burkolatok fektetéséhez speciális szerszámok ill. technológia használata szükséges. A ragasztáshoz magas kezdeti tapadószilárdsággal rendelkező diszperziós ragasztó. A ragasztó szükséges mennyisége 450 g/m2 és ezt A2-B2 jelű kenőlemezzel hordhatjuk fel. A felhordott ragasztóba kivárás nélkül simítsuk bele a linóleumot, előre- hátra történő görgető mozdulatokkal, ezzel folyamatosan ellenőrizve a felhordott ragasztómennyiségét. A burkolat ragasztása előtt minden esetben végezzünk kiegyenlítést.

Gumiburkolatok

Említésekor az embereknek a fekete, "gombos" kialakítású metró-gumi jut az eszébe. Pedig ezeket a burkolatokat is sokféle színben, mintázattal, felületi kialakítással készítik. Lépcsőházakban, konyhákban, folyosókon, közösségi helyiségekben könnyen takarítható, hosszú élettartamú burkolatok készíthetők belőlük. Bár a gumiburkolatok ragasztása - alapvetően nem tér el a PVC burkolatokétól - egy szempontból mégis különbözik attól: a ragasztó felhordása után nem kell hosszabb ideig várakozni úgy, mint a PVC burkolatok esetében. A még félig nyers állapotú diszperziós ragasztóba kell a burkolatot lefektetni, bedörzsölni, majd áthengerezni. Amennyiben vastagabb, noppos "gomb mintázatú" hátoldallal gyártott gumit ragasztunk, ezt már csak kétkomponensű, reaktív gyanta alapú ragasztóval készíthetjük el. Ezeket a burkolatokat általában nagyobb igénybevételnek kitett helyeken alkalmazzák, mint pl. üzemek, nagy forgalmú terek.

Padlószegélyek ragasztása

A burkolatok szegélyeit oldószeres kontakt ragasztóval vagy diszperziós kontakt ragasztóval kell felragasztani. Ilyen esetben mind az aljzatra, mind a burkolatra ecsettel vagy sima oldalú kenőlemezzel hordjuk fel a ragasztót, majd amikor a ragasztó tapintásra száraz, pontosan illesszük egymáshoz a két felületet (korrekciós lehetőség nincs) és jól nyomjuk össze őket.

Parketta burkolatok

A csaphornyos vagy lécparketta a beépítése során igen érzékeny a környezet klímaviszonyaira és a ragasztóban lévő nedvességre. A 10-22 mm vastag parketták elsősorban ragasztással rögzíthetők megbízhatóan. Alapanyaguk szerint megkülönböztetünk nedvességre érzékeny és kevésbé érzékeny parkettákat. A kevésbé érzékeny fafajtákat, pl. a tölgy, az akác, csökkentett víztartalmú, gyorskötő ragasztóval ragaszthatjuk biztonságosan. Az anyagszükséglet általában 1200 g/m2, amit szintén fogas kenőlemezzel hordhatunk fel. Ennél a ragasztónál min. 72 órát várjunk a csiszolás-lakkozás megkezdéséig. Nedvességre érzékeny fafajta pl. a bükk, kőris, melyekhez oldószer tartalmú termékeket használhatunk, mellyel a parketta a fektetés után már 24 óra múlva csiszolható, lakkozható. Amennyiben valamilyen egzotikus fafajtát ragasztanánk, pl. tikkfát, bambusz parkettát, vagy szempont a gyors csiszolhatóság, akkor használjunk kétkomponensű poliuretán ragasztót, mellyel a burkolat 24 óra múlva csiszolható, lakkozható. Anyagszükséglete 1200-1500 g/m2.

A szalagparketta magas feldolgozottságú gyárilag lakkozott felületű padlóburkoló anyag. A parkettaelemek stabilitását három egymásra merőlegesen ragasztott réteg biztosítja. A szalagparkettát nem szükséges teljes felületen leragasztani, csak a csap - horony csatlakozásoknál kell a horonyba pontszerűen betöltött vízálló diszperziós ragasztóval rögzíteni. A ma divatos Laminált parkettánál is ugyanezt a technológiát kell követni, bár itt a ragasztót teljesen végig kell kenni a csap-horony kiképzésen